p2mozisoft

Ha lehetőségünk van, akkor Vistát vásároljunk új, vagy meglévő gépünkre. Miért ajánlom nektek?

Mielőtt a Microsoft elkészítette volna a Vistát, szinte az összes programozóját elküldte biztonságtechnikai tanfolyamokra. Teljes szemléletmód váltást követtek el, innentől kezdve a biztonságra nagyobb hangsúlyt fektetnek, akár a használhatóság rovására is. Ebből kifolyólag a Vista alapjában egy nagyon biztonságos operációs rendszer lett. Ha egy vírusnak sikerül is feljutni a számítógépre, terjedése szinte lehetetlen (hiszen alapjában véve szinte sehova nincs írás jogunk, ilyenek a windows, program files mappák, Local machine registry ág). Vírus írtó nélkül is nagy biztonságban érezhetjük magunkat, de azért mindenképp ajánlott egy vírusvédelem használata (3-4 ezer forintért kapunk egyet, de az ingyenes megoldások is megfelelőek lehetnek). Ingyenes megoldásként pl. az AVG-t ajánlom, Spyware terminator (sypware terminator:) programmal együtt, sőt ha a spyware terminator alá telepítjük a ClamWin-t, akkor már két vírusmotor ellenőrzi a fileokat.

Microsoft már nem állít elő csak OEM xp-t, és azokat is 2009 elejéig lehet kapni (lehetséges, hogy raktárról még egy ideig be lehet szerezni). Utána már csak Vistát fogunk kapni a boltokban. Ne akkor váltsunk, amikor már kényszerűség. Igaz 2-3 évesnél régebbi számítógépekre nem ajánlom telepíteni, csak kivételes esetekben. OEM esetén figyeljünk oda, hogy az operációs rendszert kifejezetten számítógéphez adják (ha a számítógépben kicserélünk dolgokat, akkor elvileg már nem használhatjuk tovább az OEM szoftvert). Ha gyakran váltogatjuk az alkatrészeket, nem új gépet veszünk, hanem felújítunk, akkor érdemes inkább „dobozos” Vistát vásárolnunk (Dobozos ár kétszer drágább szokott lenni, de a jogtisztaságunk megér ennyit). Mivel jövőre már csak Vistát tudunk beszerezni, ha most kell ügyviteli rendszert, számlázót vásárolunk, akkor figyeljünk oda, hogy mindenképp Vista kompatibilst vegyünk (ne kelljen vista esetén újból váltanunk).

Teller számlázó programunk vista és xp operációsrendszereken is tesztelve volt. Mindenkinek ajánlani tudom, aki számlázó program vásárlása előtt áll.

Ha használsz valamilyen programot, akkor kíváncsi vagyok mennyire vagy elégedett azzal a programmal. Többség valószínűleg nem elégedett, mitől függhet ez az elégedetlenség (én most nem foglalkoznák az olyan esetekkel, amikor a program hibás, nem működik)? Remélem, ki fogjátok fejteni véleményeteket hozzászólásban!

A program túl sok funkcióval rendelkezik, nekem ez túl bonyolult!

Ha a program a te egyedi megrendelésedre készült, akkor bizony ezek a funkciók nem kellenek neked, ez a szoftverfejlesztő hibája. Hiszen olyan funkciókkal bővítette a programodat, amiket te nem rendeltél meg. Viszont, ha ez a program „dobozos”, „tucat” termék, akkor a szoftverfejlesztő is benne van a malomban. Kénytelen egyre több funkcióval ellátni programját, hogy egy kicsivel több, egy kicsivel más legyen, mint a piacon található hasonló programok. Az is lehet, hogy ezek egy másik felhasználó igénye alapján lettek a programba megvalósítva.

Én a többleteket is két csoportba osztanám (példaként az Excelt véve)

1. csoport az olyan funkciók, amelyeket nem ismerek, de ha megismerném, biztos, hogy használnám (pl. excel egyszerűbb függvényei, szumma, átlag). Lehet, hogy vannak benne nagyon nehezen megtanulható (excel visual basic), nehezen elvégezhető funkciók, de segítségükkel sok munkát meg tudnák spórolni! Kérdés, hogy a megtanulásra fordított idő megtérülhet-e munkánk folyamán? Valószínűleg az excel programozási nyelvének megtanulása túl sok időbe kerülne, szemben azzal, hogy mennyit tudnánk használni. Ezt az időt töltsük inkább hasznosabb dolgokkal…
2. csoport az olyan funkciók, amelyeket nem fogok tudni használni, mert a napi munkámba nem szerepelnek hasonló műveletek (például, ha az excel bonyolult matematikai, statisztikai függvényei). Ezek a funkciók számomra feleslegesek. Talán az lenne a legjobb a programoknál, ha lenne egy kapcsoló (milyen felhasználó vagyok? Kezdő, gyakorlott, profi), és minden funkció be lenne sorolva egy csoportba. Minden funkció (menü, gomb, stb.) csak akkor látszódna, ha megfelel a felhasználó tapasztalati besorolásának.

Kérdés mivel lehet ezt a bonyolultságot kezelni? Olvasd el a kézikönyvet, nézd meg az oktató videókat (ha vannak ilyenek). Lehetséges, hogy ezzel olyan funkciókat ismersz meg (amit eddig nem használtál), amelyekkel hatékonyabbá teheted munkádat.

A program nem rendelkezik rengeteg funkcióval, amikre szükségem van!

Ez nagy hiba! Mit tudunk tenni? Lehetséges, hogy igényünket közöljük a program fejlesztőjével? Tudja vállalni bővítéseknek az elkészítését? Kérdés, hogy milyen áron (velünk fizeteti ki a fejlesztés egész költségét, vagy meglátja a lehetőséget, hogy ezzel is gazdagíthatja programját). Ez nagyban függ attól, hogy mi a kérésünk, ha nagyon egyedi akkor valószínűleg az első eset fog fennállni, ha mások számára is értékes, akkor remélhetőleg a utóbbi.

A nagyobb probléma, hogyha nem tudunk a fejlesztővel dűlőre jutni! Vegyünk új programot ( bevezetés, új program megtanulása, brrrr……)?  Készítessünk egy külön programot, és a kettőt együtt használjuk?

Szerintem érdemes egy program vásárlásakor legalább 5 évre előre tervezni! Meg kell nézni, hogy az üzleti tervünk fényében, milyen változásokkal kell számolni ebben az időszakban. Milyen új funkciók, bizonylatok kellenek majd. Ha van belső szabályzatunk, akkor miket fogalmaz meg ezen a téren. Ezeket vegyük figyelembe!

Túl nehézkes kezelni, billentyűről nem működik!

Ha egy számla kiállítása hosszabb időbe telik egy számlázó programmal, mint egy bizonylattömbben, akkor az már tényleg problémás. Bár, még ilyenkor is nyerhetünk (pl. könnyebb előkeresés, kimutatások stb.). Remélhetőleg te nem ilyen programot használsz. Az a jó program, ami kézre áll, billentyűről elvégezhetőek azok a műveleteket, amiket gyakran használsz.

Sajnos legtöbbünk a megszokás rabja. Ha megtanulunk egy programot kezelni, akkor furcsa ha egy másik programmal találkozunk. Valószínűleg első találkozásra bonyolultnak tűnik a legtöbb új program (ami legalább 20-30 művelettel bír). Ha van időnk, igenis próbáljuk ki a demót! Olvassuk el a dokumentációt!

A legtöbben szoftvert ismerős ajánlása vásárolnak, ha Ő elégedett, akkor valószínűleg Én is az leszek. Remélem te is elégedett vagy, ha nem akkor írd meg miért nem…

Nagy és közepes cégeknél (legalábbis a többségnél) található informatikai szabályzat. Ebben különböző szabályok, ajánlások találhatók az alkalmazottak, a munkavégzés, valamint a használt technológiákra. Ilyeneket mi magunk is kidolgozhatunk (SŐT DOLGOZZUNK KI), vagy kérhetjük szakemberek segítségét (interneten találhatóak ilyen szabályzatok). Olyan szabályokat dolgozzunk ki, amelyek hosszútávon értéket teremtenek a cégnél (lehet, hogy némely szabály betartása, megtanulása hosszabb folyamat, de ha a definiált értéket tudjuk vele hozni, akkor már megéri. Felállíthatunk informatikai mérőszámokat is. Mérjük itt is azt, ami a cégnek értéket teremt, és azt is ami nem (lásd Lean, http://kaizen.freeblog.hu/categories/Lean_iroda/)

Válasszunk olyan szoftvereket, informatikai berendezéseket, amelyek ebbe a szabályzatba a legjobban beleférnek. Ne hagyjuk magunkra erőltetni technológiákat, rosszul megalkotott szoftvereket – csak ha meg tudnak minket győzni.

 Szabályokat érezhetjük békjónak, de értéknek is. Ha megtudjuk magunkat győzni, illetve alkalmazottaknak el tudjuk magyarázni, hogy ezek hosszútávon milyen előnyöket tudnak hozni, akkor bevezetésük is könnyebb lesz. Próbáljunk meg Lean-esen gondolkodni, valahol el kell kezdenünk, vagy folytatnunk….

Ajánlott link: http://kaizen.freeblog.hu/

http://www.jdiamond.co.uk/Images/Finding_Hidden_Profit_(ET30).pdf

Kezdjük kicsiben. Határozzuk meg, hogy mit hol tárolunk a számítógépen, milyen mappa szerkezetet használunk. Ha valamire csak ideiglenesen van szükség, akkor azt mindig a temp mappákba tároljuk. Alakítsunk ki folyamatokat mindenre amit számítógéppel végzünk, levelezésre, faxolásra, számlázásra stb. Készítsünk szoftver leltárt….. , van aki a káoszt szereti, de mi ne ott dolgozzunk!

Mikor érdemes vonalkódot használni cégünknél?

• Gyorsabbá, hatékonyabbá szeretnénk a termékek beazonosítását (pl. egy boltban, nem kell kikeresni a több ezer termék közül egy adottat, hanem a vonalkód olvasó használatával, egyből ki tudjuk választani)
• Minőséget szeretnénk emelni (kisebb lesz a valószínűsége, hogy nem azt a terméket fogjuk meg, amit szeretnénk)
• A felsorolt előnyöket vevőink felé is tovább akarjuk adni.

Milyen költségekkel jár?

Nyomtatás

Ha mi magunk is szeretnénk ellátni termékeket vonalkóddal (mert gyártunk, vagy a termékek egy része nem tartalmaz vonalkódot), akkor szükség lesz vonalkód nyomtató beszerzése). Itt a szokásos nyomtató választási mód teljesül: vagyis olcsó nyomtató esetén drágább nyomtatási költség, drága nyomtató esetén viszonylag olcsó nyomtatás. Fontos a papír kiválasztása.

Ha vonalkód technikán gondolkozunk, akkor mindenképp érdemes megnézni a http://rfid.buzz.hu/ oldalt, mivel az RF-ID technológia hatalmas fejlődésen ment át.

Néhány általunk ajánlott nyomtató (ha vevőink igénylik, ezek a nyomtatókat be tudjuk szerezni):

Zebra S4M, Z4M ipari nyomtatók, sok címke esetén, maximális címke szélesség alatt, bármilyen címkét tud nyomtatni (~ 250-400e Ft)

Dymo LabelWriter nyomtató család, kevés címkéhez, fix méretű címkét (25-50e Ft)

Leolvasás

Olcsótól a drága kategória irányában (15-150e Ft) több olvasó közül is tudunk választani. Sőt akár beépített olvasót is választhatunk, de ezeket most nem említeném meg. Általában a drágább olvasók hatékonyabban, sérült, elmosódott vonalkódot is olvasnak, nem annyira sérülékenyek – akár 1.8m magasból való leejtést is kibírnak. A használat mennyisége, helye, alkalmazott magatartása határozza meg, hogy milyet válasszunk.

Viszont, amire érdemes odafigyelnünk az a olvasó és pc közötti kapcsolat, kábel típusa:

• PS2,Din, vagy billentyű elé helyezhető típus. Ekkor olvasás során a leolvasott vonalkód a billentyűzet pufferébe kerül, vagyis olyan hatást ér el, mintha begépeltük volna azt  a billentyű segítségével.
• Sorosport,RS232, Ehhez a számítógépen rendelkezni kell egy szabad soros/rs232 aljzattal (ma már sok számítógépen, laptopon nem találunk ilyet)
• USB típus (általában egy az olvasóhoz adott program segítségével hasonló elven működik, mint a Soros portos megoldás. Egy virtuális soros porton keresztül tudjuk az adatokat fogadni, vagy magát az eszközt programozni)

Vegyes, magasabb árú (pl. Symbol) olvasóknál a kábel cserélhető. Tehát akármikor lecserélhetjük az usb-s kábelt, sorosra, vagy fordítva.

Ha vonalkódot szeretnénk használni és még nincs szoftverünk sem, akkor érdemes odafigyelni, hogy a leendő programunk milyen technológiák képes használni- vagy fordítva.

Sok program nincs felkészítve a vonalkód kezelésre (vagy csak azt állítja a program készítője). Sok program csak a PS2/Din-es, vagyis billentyű puffert, használó olvasókat tudja kezelni. Ilyenkor a legtöbb program meg is kívánja, hogy olvasás alatt, egy megadott beviteli mezőben legyen a kurzor (különben rossz helyre „billentyűződik be” a vonalkód). Ez odafigyelést igényel a felhasználótól, hatékonyságát rontja.

Mi az USB-s verziót ajánljuk (ezt akár már 15e ft körül összegért is be lehet szerezni). Az így készült program helyzettől függően kezeli le az olvasást (nem szükséges egy megadott cellába helyezni a kurzort). Pl. ha számlázunk akkor beolvasás esetén új sort kezd, és kiválasztja a megadott terméket, ha leltározunk akkor a leltárban növeli a termék mennyiségét, ha terméktörzsben vagyunk, akkor kiválasztja a terméket stb.

Mit ajánl a Teller számlázó program vonalkód terén?

• USB, soros, PS2-es vonalkód olvasók használata (nem kell odafigyelnünk, hogy melyik beviteli mezőben található a kurzor, az olvasás helyzet és folyamat függő. Mindig az aktuális folyamatnak megfelelő műveletet végzi el a beolvasott vonalkód segítségével)
• Több vonalkód típus kezelése, akár saját formátumú vonalkód. Vonalkódok generálása gombnyomásra. Vevőink részére bármely vonalkód nyomtatóhoz hozzáillesztjük a programot, így a program az Ön igénye alapján fog vonalkódot készíteni, pár gombnyomás alatt. 
• Egy termékhez korlátlan számú vonalkód hozzárendelhető (pl. gyári, saját készítésű stb.)
• Vonalkódhoz mennyiség is megadható (tehát lehet vonalkódunk az 1,100,1000 kiszerelésekhez is (ha nem adunk meg mennyiséget, akkor 1 egységet azonosít a vonalkód).
• Vonalkódhoz árat is rendelhetünk (opcionális), ekkor nem csak mennyiséget határoz meg a vonalkód, hanem árat is. Mikor érdemes használni ezt? Ha akciókat használunk (pl. van kettő sérült, vagy javított videomagnónk, amit olcsóbban szeretnénk értékesíteni. Ekkor készítünk egy vonalkódot, aminél megadjuk az akciós árat. Hozzárendeljük a termékhez, és már használható is.

Ha az otthoni gépünket nem csak szórakozásra, hanem munkára is használjuk (ez az eset gyakran a céges gépünkkel is megesik, csak fordítva), akkor próbáljunk meg a munkánk biztonságát megőrizni (itt ugye kis és közepes cégekről van szó, remélhetőleg nagyobb és közepes cégeknél alkalmaznak erre szakembert, vagy legalább kikérik egy szakember tanácsát). Én itt főleg olyan cégekre gondolok, ahol a munkára használt számítógép otthon található, amihez általában még csemeténk is hozzáfér. Nincsennek dedikált szerverek, home megoldások a jellemzők és ritkán lehet találni akár soho kategóriájú berendezések.

Mit tehetünk (ha már nem tudjuk megoldani, hogy munkára használt számítógépünket ne használjuk játékra is)?

1. Tartsuk bekapcsolva a windowsunk automatikus frissítését. Ha tehetjük, használjunk Vista operációs rendszert, ami már alapban úgy van beállítva, hogy gátolja az esetleges gépünkre került kártevők szaporodását.

2. Soha ne rendszergazdaként használjuk a számítógépünket. Rendszergazdaként csak a szükséges szoftvereket használjuk. Hozzunk létre egy felhasználót szórakozásra és egyet munkára, ha ezt megtettük, akkor tegyük dokumentumainkat, adatainkat saját használatúvá (ezekhez, a dokumentumokhoz, már csak ez a fiók fog hozzáférni)

3. Próbáljunk meg létrehozni egy mappát a munkánk számára, és ebben tároljunk mindent. Dokumentum mappánkat helyezzük át ide, számlázó és egyéb szoftverünket ide telepítsük, vagy legalább azok által használt adatokat itt helyezzük el.

4. Keressünk az interneten egy adatmentő szoftvert (de a windowsba található ntbackup program is teljesen megfelelő), mentsük az adatokat gyakran. Ha a gépen tároljuk a mentéseket, akkor még sokat nem értünk el. Becsüljük meg, mi az a kiesés, amit még könnyen tudunk pótolni, ekkor kapunk egy időegységet (nap, óra stb., pl. 1 nap, akkor számunkra ez az időegység az, amikor az ez alatt keletkezett dokumentumainkat még viszonylag nagy munka ráfordítás nélkül tudjuk pótolni). Mentsünk minél gyakrabban! Erre akár egyszerű megoldás lehet, egy a gépünkbe dugott pendrive (amit esetleg hetente cserélhetünk, ma már olyan olcsók ezek az eszközök, hogy mindenképpen megéri használatuk).

5. Vásároljunk vírusvédelmi megoldást. Mára, annyira lementek a szoftvereknek az árai, hogy ne spóroljunk ezen (pár éve még egy vírusirtó még 15-20 ezer forintba került, ma már 3 licenszt kapunk 10 ezer forint alatt, ha sikerül két ismerőst keresnünk akiknek szintén van erre szükségük, akkor már 3 ezer forintból van egy vírusvédelmi szoftverünk). Jók az ingyenes szoftverek is (bár itt általában valami korlátozás van).

Szoftvereink frissítése, Ne használjuk a gépet rendszergazdaként, mentés, MENTÉS, MENTÉS, vírusvédelem!!

Üljünk le és gondoljuk át, hogy adataink biztonságban vannak-e? Mik azok a lépések, amit meg kell tennünk, és miket tehetünk meg még? Gondoljunk bele, hogy mikor végeztünk utoljára mentést, és mi történne, ha most elveszítenénk minden adatot a számítógépünkről! Mennyi munkával tudnánk az adatokat pótolni! Ha nem vagyunk magunkba biztosak, nem tudjuk legalább a fenti ajánlásokat beállítani, elvégezni – akkor hívjunk szakembert!

Nézzünk egy konkrét megoldást adatmentésre (talán ez a legfontosabb az összes ajánlás közül).

Vásároljunk két darab pendrivot (minimum 1 Gb mérettel, ma már kapunk 2-3 ezer forintért ilyen eszközöket), Egyiket dugjuk be a gépbe, a másikat tegyük el. Majd heti, havi rendszerességgel cserélgessük őket.

Töltsük le a http://backup.comodo.com/ weboldalról az ingyenes Comdo backup szoftvert.

Telepítsük fel, majd végezzük el a következő beállításokat:

1. Nevezzük el a mentést, backup mode: lehet simple copy. Majd adjuk hozzá a mentendő dokumentumainkat (source).
2. Állítsuk be, hogy hova történjen a mentés (destination)
3. Beállíthatjuk, hogy a mentés mikor történjen meg automatikusan (schedule)
4. Compress, tömörítést akkor válasszunk,ha adataink nem férnek el majd a pendrivon.
5. Options. Válasszunk teljes mentést (full backup, könnyebb lesz az adatok helyreállítása szükség esetén). Ha nagy pendrivot választottunk, akkor bekapcsolhatjuk a „revision”-t, és adjunk meg egy értéket. Így nem csak egy mentésünk lesz egyszerre, hanem több is. Ha elfér, akkor mindenképp ajánlom használatát.
6. Rögzítsük a beállított mentést. Majd az options menü, Settings menüpont alatt ellenőrizzük, hogy a következő beállítások el vannak-e végezve (lásd a következő képet)

Ha van weboldalunk, amelyhez tárhely is tartozik FTP hozzáféréssel. Akkor megtehetjük azt is, hogy létrehozunk egy mappát tárhelyünkön (védjük jelszóval). Majd a Comodo Backupnál FTP-t adunk meg célnak, megadjuk hozzá felhasználó nevünket, jelszavunkat. Ebben az esetben a mentés kicsit lassabb lesz, de földrajzilag elhatárolt a mentés helye. Jöhet villámcsapás, betörés.

Két célból lehet fontos számláinkat archiválni elektronikusan:
1. Nagyságrendekkel gyorsabb lehet előkeresni így egy számlát, mint papír formátumban (ez függ a számláink mennyiségétől, valamint papír alapú archiválási rendszerünktől. Kevés számlánál akár még gyorsabb is lehet a papír alapú archiválás, pl. ha munkaidőben nincs bekapcsolva mindig a számítógépünk, egy mappában található az összes számlánk stb.)
2. Pénzt akarunk megspórolni azáltal, hogy számláink másod, vagy harmadpéldányát nem nyomtatjuk ki, hanem a törvényi előírásoknak megfelelően elektronikusan archiváljuk. Ezt csak akkor ajánlom, ha az a költség, amit megspórolunk, havi 5000 ft fölé tehető.

Milyen költségek spórolhatóak meg így? Nyomtató tinta, papír, valamint az archiválás költségei (mappák, szekrények, raktárhelyiségek stb.) Nagy és közepes cégeknek jobban megéri az elektronikus számlaarchiválás, mint kis cégeknek. Viszont ha cégünk elektronikus számlákat kénytelen kiállítani, akkor mindenképpen megéri.

Mit kell tennünk elektronikus számlaarchiváláshoz? Számlázó programunknak nem csak papír alapú számla kimenettel kell rendelkeznie, hanem valamilyen elfogadott dokumentum formában, is tudnia kell ezeket, a számlákat előállítani (ajánlott a pdf formátum, Teller számlázóban csak egy beállítás, hogy a nyomtatott számlákat pdf formában is előállítsa, a megadott mappába). Valamint szükség van egy fokozott biztonsági tanúsítványra, valamint egy időbélyeg szolgáltatóra (m.o.-n jelenleg 2-3 ilyen cég van, aki ilyeneket szolgáltat). Ezen kívül már csak egy automata megoldásra lehet szükségünk (ezt megtehetjük manuálisan is persze, Teller számlázó mellé igény esetén ingyenesen adjuk ezt a megoldást), ami naponta adott időben „learchiválja” számláinkat.

Mi történik a learchiválás alatt? Pdf alapú számláink egy konténerbe kerülnek, amiről a megfelelő program gondoskodik. Majd ez a konténer egy időbélyeget kap (az időbélyeg mutatja meg, hogy a számla, abban az időpillanatban már létezett abban a formátumban). Ezek a bizonylatok nem módosíthatóak, semmilyen formátumban sem!

Milyen költséggel lehet ebben az esetben számolni: 3-6 ezer forint havi kiadás, megoldástól függően.

Kis vállalkozásoknál is gyakran fellép az igény, hogy több telephelyről is tudjanak számlázni. Ez az igény általában a céget és a tulajdonos otthonát jelenti, de egyéb helyzet is lehetséges. Mit lehet ilyenkor tenni. Mire van szükség? Milyen megoldások jöhetnek számításba? Én most a lehető legegyszerűbb, és olcsó megoldásokat szeretném felvázolni, közép és nagy cégeknél nem ilyeneket szoktak használni, ugye ott más költségeket tudnak felvállalni.

Kérdés, hogy a cég kezel-e készletet, és ha igen, akkor a két telephelyről is akarják-e ezt a készletet módosítani (számlázni)?

–Ha nem kezelnek készletet, akkor kézenfekvő megoldás lehet egy olyan számlázó program használata, amelynél beállítható a számla sorszámának formátuma. Cégnél pl. C00001.. a használt formátum, otthon pedig a H000001 …, így nyugodtan számlázhatnak, hisz két különböző sorszám intervallumot, vagy mondhatnám bizonylattömböt, használnak – nem lesz sorszám kihagyás. Teller számlázó program ideális erre az esetre, hiszen korlátlan számú bizonylattömb létrehozható benne. Teller számlázó program licensze a cégnek megengedi, hogy korlátlan számú számítógépre legyen telepítve a szoftver. Itt több megoldás is szóba jöhet azért még, pl. két különböző program használata. Ami nem ajánlott szerintem, mert két programot kell megvenni, két programot kell megtanulni stb.

 –Ha szeretnének készletet kezelni, erre is több egyszerű megoldás található.

a). Használjanak két raktárat, a céges programmal az egyik raktárból, az otthoniból a másik raktárból számláznak, a két raktár között szállítón, vagy raktári áru mozgatással tudnak készletet mozgatni (nem a legegyszerűbb megoldás).

b) Létesítsenek összeköttetést a két számítógép között, ha mind a két helyen van internet. Ennek több módja van, erről bővebben a következőkben írok!

 Minden internetre csatlakozott számítógépnek van egy azonosító száma, úgynevezett IP címe az interneten (ip v4 esetében valami ilyesmi formátumban 212.145.158.152). Minden gépnek más az IP címe, a gépek ezek alapján találják meg egymást az interneten (domain nevek is mindig egy IP-t jelentenek, amit speciális szerverek, a domain név szerverek tárolnak. Ha mi a böngészőnkbe beírjuk a www.google.com címet, akkor a számítógépünk egy domain név szervert keres fel, akit megkér arra, hogy a megadott címhez tartozó IP címet adja meg neki. Ha ezt megkapja, akkor már tud csatlakozni az adott oldalhoz)

 A probléma az, hogy az IP címünk nem mindig ugyanaz (a legtöbb szolgáltató plusz havi költségért tudnak adni egy IP címet, és ekkor már mindig ugyanaz lesz az IP címünk) és így nem egyszerű megtalálni azt a számítógépet, amihez csatlakozni akarunk (pl. a cégnél levő géphez) Milyen megoldások lehetnek?

 -Fix IP-t kérünk a szolgáltatótól (ez a havi 2500-6000 plusz költséget jelenti, ebben az esetben lehet nem ez a legolcsóbb megoldás)

-Dinamikus domain nevet regisztrálunk, amit valamilyen kis programmal naprakészen tartunk. Itt vannak ingyenes megoldások.

-VPN kapcsolatot építünk fel a két gép között, erre léteznek már ingyenes programok, sőt olyanok is, amik kevés adminisztrációt igényelnek, és egyszerű beállítani őket.

 Az első két megoldásnál még meg kell oldanunk, a biztonságot is. Ha az internetre vagyunk csatlakozva, akkor nem csak az általunk kívánt számítógépek tudnak hozzánk csatlakozni, hanem bárki (és rengeteg rosszakaratú egyén található az interneten, akik akár mindenféle szakismeret nélkül, speciális programokkal támadják az interneten található számítógépeket. Ahhoz, hogy a két számítógép tudjon egymással kommunikálni, különböző kapukat kell kinyitogatni a gépeken, és ezeken, a kapukon könnyen más is betalál.

Nézzük az általunk ajánlott legegyszerűbb megoldásokat. Ehhez speciális programokat kell telepítenünk a telephelyek számítógépeire. Azokat fel kell konfigurálnunk (hasonlóképpen, mint a Skype-t), majd használhatjuk is hálózatos számlázó programunkat. Nincs plusz havi kiadás, biztonságos, leírás alapján akár mi is be tudjuk állítani a kapcsolathoz szükséges beállításokat! Ilyen program pl. a Leaf (http://www.leafnetworks.net/download.html), vagy Hamaci (https://secure.logmein.com/products/hamachi/vpn.asp?lang=hu).

 Ezek programok beállításához hamarosan letölthetővé teszünk egy magyar nyelvű, általunk készített leírást, amely segítségével akár szakértelem hiányában is meg tudjuk teremteni a kapcsolatot telephelyeink között. Ezek után már csak programunkat kell beállítani, hogy a felépített kapcsolaton keresztül tudjanak kommunikálni egymással.