p2mozisoft

Ma egyre több pdf állományt kell létrehoznunk. A leggyakrabban egy másik dokumentumot kell csak pdf-re alakítanunk (pl. word,excel), ezt ma már a legtöbb alapból tudja, vagy ki tudjuk nyomtatni egy „pdf” nyomtatóra, és így kapjuk meg a várt pdf kimenetet.

Viszont előfordul (főleg ha abev-et is használunk), hogy nem csak erre a viszonylag egyszerű konverzióra van szükség, hanem pdf-eket kell szétvágnunk (ami még megoldható lenne, hogy úgy nyomtatjuk ki a pdf dokumentumot, hogy csak a szükséges oldalakat jelöljük ki), összeillesztenünk, oldalakat törölnünk, oldalak sorrendjét átrendezzük, stb.

Az összes felsorolt műveletet könnyen el tudjuk végezni a pdfsam nevű programmal, ami egy ingyenes program. Beszél magyarul, így a tapasztalanabb felhasználók is könnyen el fognak vele boldogulni. Első ránézésre talán furcsa lehet a képernyő felépítése, de ha végig kattintgatjuk az összes lehetőséget, akkor gyorsan megismerjük a programot. Valamint egy jól áttekinthető tutorial-t is kapunk (angol nyelven), ami az összes funkciót látványosan végig magyarázza.

Funkciók:
•Elforgatás (egy, vagy több pdf állományt adhatunk meg, amelyet 90/180/270 fokkal tudjuk elforgatni mind a két irányba, sőt még választatunk, hogy minden oldalt, vagy csak a páros, vagy páratlan oldalakat kívánjuk forgatni. Egy cél könyvtárat kell megadnunk, mivel ha több pdf-et adtunk meg, akkor több pdf is fog keletkezni kimenetként).
•Felosztás (egy, vagy több pdf állományt adhatunk meg, amelyeket több módszerrel tudunk darabolni, akár méret, laponként, páros, páratlan, stb.)
•Vizuális dokumentum alkotó (pdf állományokat tölthetünk be, amelyekből oldalakat válogathatunk össze tetszőleges sorrendben)
•Vizuális újrarendezés (egy pdf állomány oldalait tudjuk átrendezni, oldalakat törölni)
•Összefésülés (több pdf-et tudunk egy pdf dokumentummá egyesíteni)

Program letölthető innen v.2.2.0

Akár kiscégek, akár otthoni felhasználásról van szó. 2-3gép esetén már sokszor gondot okoz az adatcsere, adatok folyamatos elérhetősége, kommunikáció stb. Van amikor észre kell venni, hogy cégünk, vagy kis otthoni hálózatunk már kisebb fejlesztésre szorul, munkánk csak hátráltatva van. Valami megoldás kellene, ami elfogadhatóan olcsó. Erre a célra hozták létre az úgynevezett „home szervereket”. Ezek kis fogyasztású (~30w) számítógépek, amelyekhez monitort nem is kell kapcsolni (billentyű, egér sem kell). És nem csak kis fogyasztásúak, hanem még olcsóak(!!) is. Általában 60ezer ft-tól már elérhetőek. Nem kell nagyban gondolkoznunk, ezek a kis szerverek kis hálózatok (otthoni, vagy kis cégek 2-5 számítógépes hálózatára teljesen megfelelnek).
Léteznek microsoft windows home serverrel előtelepített, vagy linuxos szerverek. Ezek jellemzői, hogy már eleve tartalmaznak olyan „cél” szoftvereket előkonfigurálva, amelyek alkalmassá teszik ilyen feladatokra.

Windows home server funkcionalitása (aki többet akar olvasni erről, az itt találja meg az ms home server blogját
-média szerver, tárolni és rendszerezni digitális médiáinkat (videó, kép, hang)
-Backup software, központosított adatmentés (naponta és automatikusan)
-Adat helyreállítás
-Dokumentum kezelés (nem csak otthonról, vagy az irodából lesznek elérhetőek az adat állományaink, hanem az internetről is, persze csak azok számára, akiknek ezt megengedjük
-Távoli hozzáférés, amely révén dokumentumokat oszthatunk meg másokkal, és egyszerűen üzemeltetetünk weboldalakat szerverünkön
-És még rengeteg „Add-ins”, amellyel bővíthetjük ezeket a funkciókat.

Linuxos home servereken (pl. HP Media Vault mv2120 Linux Server) is ezek funkciók elérhetőek. Amelyhez egyszerű használat párosul, nem kell linux konfigurálásával bajlódnunk, nem kell parancsokat ismernünk. Böngészőnkből állíthatjuk be a szerverünket.
Viszont itt sokkal több lehetőségünk van, többeket között könnyen alakíthatunk ki VPN szervert, levelező szervert, verziókövető rendszereket, és még sok egyebet..

Ma már a legtöbb gyártó (HP,Asus stb.) készít ilyen szervereket elfogadható áron, keressük a boltokba…

Menteni kell!
-Egyik hiba: Sokan nem készítenek biztonsági mentést adataikról, vagy ritkán.
-Másik hiba: Nem megfelelő módon végzik a mentést. Például a helyi merevlemez egy másik mappájába, vagy a számítógépben levő másik merevlemezre végzik a mentést. Ennél már csak egyel jobb, ha cd, dvd-re mentünk. De hányan vizsgálják felül időszakonként, hogy az a backup média (pl. cd lemez) mikorra lesz megbízhatatlan, működésképtelen (amikor már nem fogunk róla adatot visszaállítani, cd/dvd lemezeknél ez elég gyorsan bekövetkezik)
-Harmadik hiba: a backup médiát (cd/dvd) a számítógép mellett, a laptop táskában tároljuk. Ha ellopják, leég, akkor biztos, hogy a mentéseket is elveszítjük.

-Persze van még egy rakat hiba, amit el lehet követni adatmentés terén(pl. nem megfelelő nyilvántartás, biztonság stb..), de ez általában kis és közepes cégeknél elhanyagolható..

Erre egy elfogadható mentési megoldás, az úgynevezett online mentések. Több ingyenes, de viszonylag olcsó (havi 2-3ezer) szolgáltató van az interneten. Akik rengeteg funkciót adnak e szolgáltatások mellé (biztonság, több számítógépen való használat, stb.). Vagy vannak olyan programok amelyekhez online tárhely jár, általában a program előfizetési idejére (pl. Norton 360), ezek is jó választások. Itt is elkötelezzük magunkat egy „szolgáltatás” irányában. Gmail esetében vannak olyan segédprogramok, amellyel egy könyvtár tartalmát folyamatosan menthetjük az email fiókunkba(egyszerű,kevés funkcióval,de a cél elérhető vele,van mentésünk)

Néhány ajánlott online mentés szolgáltató (2Gb ingyenes tárhely minden szolgáltatónál megtalálható):
-Dropbox (2Gb ingyenes tárhely, 9.9$ 50Gb, 19.99$ 100Gb tárhelyet ad rengeteg szolgáltatással, és részletes magyar nyelvű leírások is találhatóak, ajánlott magyar nyelvű ismertető itt és itt
-Mozy (2Gb ingyenes tárhely, MozyHome 4.95$ havonta, ami már korlátlan tárhelyet biztosít)
-SugarSync (30Gb 4.99$,60Gb 9.99$ havonta,100Gb 14.99$,250Gb 24.99$, található nálluk egy nagyon jó összehasonlító táblázat a legelterjedtebb szolgáltatókról, ezt érdemes megnézni)
-IDrive (2Gb ingyenes tárhely, 9.95$ 50Gb, 19.95$ 100Gb tárhely, demót lásd itt
-Vosi.biz (0-29,9$ havonta,attól függően, hogy miket veszünk igénybe és mennyi adatot mentünk)
-JungleDisk (amazontól, 5Gb-tól indul, 2$ havonta a personal szolgáltatásuk)
-Carbonite (itt nincs igyenes tárhely, itt éves előfizetési díj van 1év 54.95$ amiért korlátlan tárhelyet kapunk

Érdemes élnünk ezekkel az ingyenes szolgáltatásokkal, de látható, hogy viszonylag nagy mentési tárhelyet kapunk havonta szinte ingyen(3-4ezer ft). Ehhez automata, vagy időzitett mentő programokat kapunk, amelyekkel folyamatos mentésünk van, biztonságos helyen!

Milyen szolgáltatások hasznosak még számunkra, a mentésen kívül:
-A legtöbb helyen egy hónapra visszamenőleg meg tudjuk nézni egy file tartalmát, pl. ha átírtunk valamit egy excel állományban, akkor a változás előtti állapotot meg tudjuk még nézni, ez egy egyszerű verziókövetés..
-Platform függetlenség (linux, windows, macintosh, mobil)
-Hely független (a munkahelyen levő “mentett” dokumentumokat otthon is megtudjuk nézni), ezzel akár egy egyszerű csoportmunka környezet is kialakítható…, lásd a dropbox magyar leírását!

Akár ügyviteli programok adatbázisát is menthetjük ilyen rendszerrel! Mentsünk minél gyakrabban, és minél több helyre. Akkor jó egy mentés, ha automatikus és nem feledkezünk meg róla. Ezt ezekkel az online rendszerekkel elérhetjük – ezért nevezem ezeket elfogadható mentésnek…..

„Az EDI a számítógépes rendszerek, alkalmazások közti egyezményes szabványok szerinti elektronikus úton történő adatcserét jelent. Pontos definíciója az, hogy az EDI általánosan elfogadott szabályok és eljárások összessége, amelyek lehetővé teszik a kereskedelmi ügyletek elektronikus lebonyolítását strukturált adatok cseréjét elektronikus formában, szabványos formában. Az EDI alkalmazása a dokumentumcsere automatizálását jelenti.”
Elektronikus számla szabványa leírja egy számla XML jellemzőit, szabványosítja annak formátumát. Vagyis két különböző rendszerrel készített xml állománynak azonos formátumúnak kell lennie, valamint a más rendszerekben készült állományokat tudnia kell kezelni (ha ezzel a funkcióval rendelkezik a rendszer).

Ez a technológia(EDI) sokáig csak a nagy cégek, vagy drága rendszerek sajátossága volt. De lehet ezt nem csak enterprise szinten végezni, valamint lehet a rendszert részben használni, olyan szinten, hogy kis cégek is nyerjenek vele. Kis és közepes cégeknél is nagyon hasznos szolgáltatás a számlák xml alapon való kibocsátása, vagy bekérése, illetve elektronikus adatáramlásra(EDI). Nézzünk egy példát, ahol naponta nagyon sok számlát fogadnak be, vagy keveset, de azok több oldalasok. Ott elég nagy munkát jelent (több alkalmazott is lehet), akik a „bevételezést” elvégzik. Egy több (mondjuk 20-30 oldalas) számla „begépelése”, akár egy fél napját is elveheti az alkalmazottnak (ne is beszéljünk az elgépelés veszélyéről, a tévesztésről stb., ha már bevételezést elrontjuk, és a rendszerbe került adatok tévesek, akkor ezt a hibát, már nehezen tudjuk észrevenni, javítani. Kimutatások, elemzések is ezeken az adatokon dolgoznak, gondoljunk bele!).

Viszont ha a számlát megkapjuk xml-formátumban is, és rendszerünk alkalmas ezen formátum beolvasására. Akkor felgyorsul a „robot munka”, valamint hiba mentesebb lesz. Ekkor már csak arra kell figyelnünk, hogy az xml-ben levő adatokat tudjuk értelmezni (pl. a beszállító termék megnevezését a mi rendszerünk fel tudja ismerni). Ez nem csak számunkra lehet hasznos technológia, hanem vevőink számára is (és reméljük, hogy ezzel sikerül egy jó pontot elérni náluk)!

Nézzük át a számlázás munkamenetét:
Beszállító számla kiállítása
XML állomány létrehozása a számlából
XML állomány eljuttatása hozzánk (mint vevőhöz)
XML állomány feldolgozása (adatok kinyerése, ebből bevételezés, számla iktatása, beszállítói termékek összefésülése a saját termékeinkkel)
Ellenőrzés, adatok elfogadása, bizonylat iktatása, készlet módosítása stb..
..
..
Vevői számla kiállítása
Számla alapján XML állomány létrehozása
XML állomány eljutatása a vevőnek..
És így tovább……

Ha adatokat hozunk létre, akkor előbb utóbb ezeket az adatokat el kell juttatnunk egy helyről, egy másikra. Ez megtehető emailben, de ha az állományok mérete túl nagyra nő, akkor ez az út már járhatatlan. Hozhatunk létre ugyan különböző tárolókat az interneten (ftp, stb.), de ezek kezelése is viszonylag lassú.

Erre megoldás a pen-drive. Szerintem a többségünknek van is pen-drive-ja. Viszont bele gondoltunk-e már mi történne, ha ezt az adathordozót elveszítenénk. Milyen bizalmas adatokat tárolunk ezen? Mi történne, ha ezek az adatok illetéktelenek kezébe kerülnének? Üzleti, személyes adatokat nem szívesen látnánk más kezénben.

Erre megoldás a titkosítás. Titkosítsuk az adatainkat a tárolón. Erre sokan azt mondhatják, hogy Ők nem fogják elveszíteni, nyakukba akasztják, kulcsra van rátéve stb. Elég ha valahova bedugjuk, és ott felejtjük, kivesszük a nyakunkból, elvesztjük a kulcsunkkal együtt..
Vannak olyan pendrivok, amelyek alapból tudnak titkosítani (pl a Kingston Data Traveller). Ha még nincs ilyen eszközünk, vagy nem szeretnénk „bonyolult” megoldást, akkor válasszunk ilyen eszközt, ezek a legtöbb számítástechnikai boltban kaphatóak.

Most lássuk a „bonyolult” megoldást. Ehhez le kell töltenünk a True Crypt nevű ingyenes programot. Letöltés után futtasuk, de ne a telepítést válasszuk, hanem a kibontást….

Ha nem tudunk angolul, akkor letölthető a programhoz egy magyar nyelvű állomány is, amivel a program magyarul fog „beszélni”. Töltsük ezt az állományt, tömörítsük ki a pendrive-ra ezt is.

Hogy fog a program működni?
1.létre kell hoznunk egy új tömörített tárolót (Create Volume). Ez egy állomány lesz, ami az adatokat fogja tárolni titkosítva. Használjunk minnél hosszabb jelszót.
2.Használat előtt mountoljuk fel a létrehozott állományt, és már használható is a megadott betű jelű meghajtóként. Ekkor meg kell adni a jelszavunkat.
3.Ha nem hasznájuk tovább (mert ki akarjuk húzni a pendriveot), akkor „dismount”-oljuk a tárolót.
4.Mivel az adatok titkosítva kerülnek tárolásra, ezért ha az eszközt elveszítjük, akkor nem kell tovább aggódnunk, hogy az adataink illetéktelenek kezébe kerül.

Program letölthető innen.
Magyar nyelvű kiegészítés pedig innen.

Részletes magyar nyelvű leírás itt található…

Néhány pendrive típus, amely alkalmas titkosítása (ezek töbsége nem “hardveresen” tud titkosítani, hanem egy segédprogramot adnak az eszközhöz (hasonló elvű program, mint a Truecypt).
–DataTraveler Locker+
–DataTraveler Vault – Privacy Edition
–DataTraveler Vault
-SanDisk Cruzer Titanium

De találunk Biometric USB Flash eszközöket is, amelyek már komoly biztonságot adnak számunkra könnyű kezelhetőséggel. Bár mára számos módszer alkalmazható a felhasználók biometrikus azonosítására, az ujjnyomat azonosításon alapuló módszerek szinte egyeduralkodónak tekinthetőek. A módszer ténylegesen magát a személyt azonosítja, nem olyan közvetett jellemzőket ellenőriz, mint jelszó vagy kulcs, amelyek eltulajdoníthatóak vagy megfejthetőek. Ezek az eszközök drágábbak, mint a hagyományos pendriveok, 2x,vagy 3x a nagyságrend.
-SanDisk Cruzer Profile, ami újlenyomat azonosítással dolgozik
–Lexar JumpDrive TouchGuard szintén ujlenyomat azonosítással dolgozik
-Sony Micro Vault with Fingerprint ID
–DiskGO Biometric Flash Drive

Gondolkozott-e már azon, hogy pár éven belül euro-ra kell át állnunk. Gondolkozott-e már rajta, hogy mi mindent érint ez az átállás?

Ugye két komolyabb időszakra kell felkészülni:
1. amikor már el kell fogadni euro-t, két pénznemben lehet fizetni. A bizonylatokat a kettő közül megadottban kell majd elkészíteni, adott árfolyammal.
2. amikor már csak euro-ban lehet fizetni. Az ügyviteli alkalmazásokból teljesen
el kell távolítani a forintot, mint fizetőeszközt. Le kell cserélni euro-val mindenhol. Ez a legtöbb ügyviteli alkalmazás komoly változtatását igényli. Sőt sok programba alapból beépítve van a forint, le sem lehet cserélni.

Cégünk már elkezdte kereskedelmi rendszerében kifejleszteni a két időszak zökkenőmentes üzeméhez szükséges fejlesztéseket, módosításokat. Következő frissítésbe ezek a módosítások már bekerülnek..

Gondoljon bele,hogy milyen rendszert vásárol magának,ellenőrizze,hogy rendszer képes lesz a euro váltás időszakát zökkenőmentesen átüzemelni. Válasszon minket! és biztos lehet benne,hogy ez nem lesz probléma.

Több, távoli telephelyen, számítógépen akarjuk használni programunkat egy adatbázisról? Több helyről akarunk számlázni, rendelni, készletet ellenőrizni stb.? Egyszerű, olcsó megoldást keresünk?

Megoldás: XP/VS Terminal Server Lite program

Mire képes a program? Képesek vagyunk a program segítségével a „szerverünk”-re csatlakozni, ott programot elindítani, használni. A program a szerverünkön fut, viszont a mi számítógépünkön látható. Ehhez szükség van egy felhasználóra a szerverünkön. Ez lehet akár XP home is. Fel kell vennünk annyi felhasználót, ahánnyal csatlakozni kívánunk távolról (ez a felhasználó közben nem lehet bejelentkezve). Szükség van egy terminál kliens programra (általában XP-től már alapból megtalálható a gépünkön Kellékek menüpont alatt, de ha nincs akkor innen letölthető..).
A XP/VS Terminal Server programot fel kell telepítenünk a szerver számítógépünkre, regisztrálnunk kell a licenszünket, és már kapcsolódhatnak is a távoli gépek a számítógépünkre. Miközben a távoli felhasználók kapcsolódnak gépünkre, mi közben tudjuk használni a számítógépet! Nem látjuk, hogy a felhasználók mit csinálnak….A legfontosabb, hogy egyszerre tudjuk használni a gépünket a több csatlakozott felhasználóval…

Mibe kerül ez nekem? Lite verzió alkalmas a legtöbb feladatra, tehát elég ebből vásárolunk hozzáférést. 1 kapcsolat (egyidejűleg) ~ 30eur, 3 kapcsolat ~70eur. Ez azt jelenti, hogy egy időben, max ennyien kapcsolódhatnak a szerverünkre. De több felhasználónk is lehet. Ez nem időre, hónapra szól. Tehát egy licenszet használhatunk korlátlan ideig. Úgy gondolom, ez egy olcsó alternatíva kis cégeknek….

Sokan várják el, hogy ha vásárolnak egy ügyviteli programot(pl. számlázót), akkor azt több helyről is tudják kezelni, több felhasználóval. És ez a több hely sokszor, nem egy területen található (kis cégeknél ez általában a boltot, és a cégvezető otthonát, esetleg az üzletkötő laptopját jelenti. Kérdés, hogy ezt az ügyviteli programnak kell-e tudnia?
Ha ezt az ügyviteli program tudná, akkor valószínűleg egy adott módon tudná, és ahány felhasználó, annyi féle megoldást igényelnek ezen a területen. Ezért célszerűbb ehhez célprogramok használata (közép és nagy vállalatoknál drága szoftveres megoldásokat használnak, de ezek többsége olcsón is elérhető, ez a program egy ilyen eszköz)

Mennyire biztonságos? Közepesen biztonságos! Szakember segítségével ez a biztonság növelhető (pl VPN, fix ip,router tűzfal és egyéb beállítások segítségével). Válasszunk a windows “szerverünkön” a távoli felhasznáóknak hosszú és biztonságos jelszavakat.

Ügyfeleinknek igény szerint beszerezzük a programot, segítünk a telepítésben és konfigurálásban!

Program letölthető innen..

Miért nehéz a cég számára megfelelő rendszer választása? A legtöbb megkeresett cég eladni szeretne, és valószínűleg a saját rendszerét szeretné „ránk sózni”. Igen, mi is eladni szeretnénk, de NEM minden áron….
Olyan független szakemberek tanácsára lenne szükség, akik csak a „tanácsadást” akarják nekünk eladni (esetleg mérhetővé teszik az új rendszer által élvezett előnyöket). Úgy gondolom, hogy a jó szakember csak olyan terméket hajlandó eladni, ami megfelel a vevőjének (pl. elvárom azt a fodrászomtól, hogy megmondja, hogy Ő ezt nem csinálja meg, mert ez rosszul fog kinézni- Ő a szakember, és remélhetőleg jó szakember. Vagy elvárom, hogyha elviszem a kocsimat szervízbe, akkor ne csak azt csinálják meg amiért elvittem, hanem figyelmeztessenek az egyéb “megtalált” hibára is.)

Mi szokott lenni a baj?
• Túl drága rendszert választunk, és a bevezetés után már nem költünk rá (rendszerint az oktatás, bevezetésen már spórolunk). Ne csak a program árát mérlegeljük! Más költségek is szóba jöhetnek!
• Olyan rendszert választunk, ami nem változtatható (kis igények is hatalmas gyorsítást eredményeznének) Ennek több oka is lehet (pl. dobozos termék, vagy a fejlesztés olyan költség, amelyet nem tudunk megfizetni (ált. nagy rendszereknél SAP,stb.)
• „Dobozos” terméket vásárolunk, de az nem elég számunkra. Itt megint nem fogunk tudni változtatást elérni. Vásárlás előtt mérjük fel, hogy milyen áron tudunk fejleszttetni.
• Túl bonyolult rendszert választunk. Nincs a cégnél olyan alkalmazott, akinek megfelelő számítástechnikai affinitása lenne, nem tudjuk a rendszert használni. Bármilyen rendszert választunk, nem fog helyettünk gondolkozni! Alapvető számítástechnikai ismeretek szükségesek lesznek…
• A rendszer nem tudja azt, amit szeretnénk (remélhetőleg ez a legritkább) Töltsünk le demókat, azokat próbáljuk ki! Olvassunk bele a leírásokba és ne döntsünk olcsó programok esetén se gyorsan.
• A rendszer nem rendszer, csak egy program. Még mindig túl sok „excel” állomány „dolgozik a rendszerben”. Sokszor tényleg csak egy programra van szükségünk, mert túl kicsi még a cégünk, kevés adattal dolgozunk stb.
• A rendszer ugyan megpróbálja lefedni az egész informatikai rendszert, de több részen nagyon gyenge. Sokszor lefedhető a rendszer több programmal is, több gyártótól.
• Stb.
Szóval, ha egy program, vagy egy teljesen rendszer bevezetésén gondolkozol, akkor-. Gondold át a lehetséges (pl. az előzőleg felsorolt) kockázatokat. Mérlegeld, tervezz. Nézz meg több rendszert, esetleg működés közben. Nem egyszerű egy rendszer, de egy kis program bevezetése sem…

Egy kis segéd használatával könnyen kiszámíthatjuk, hogy mennyi lehet az átlagos napi készpénz állományunk (a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző év – éves szintre számított – összes bevételének (árbevétel, egyéb bevétel, pénzügyi bevétel, rendkívüli bevétel) 1.2%-át):

Devizás pénztárnál érdekes, milyen árfolyammal számítjuk ki. Ha napi árfolyammal számolunk, akkor könnyen előfordulhat, hogy negatív előjelt kapunk napi átlagnak. pl. vettünk 100 eur-t tavaly 230-ért, majd most kiadunk 90 eur-t 305-ért 🙂

Számlázó program, vagy komplett rendszer, vagy több milliós ERP rendszer. Melyek azok a részek ahol az ügyfél ezekkel a rendszerekkel találkozik? Ezeken a részeken érhetünk el pozitív, vagy negatív benyomásokat – persze még millió egyéb helyen (áru, szolgáltatás minősége, pontosság), de most csak a szoftverek oldaláról vizsgáljuk meg.
1. Legtöbb esetben a vevői számla, rendelés visszaigazolás, szóval valami kimenő bizonylat
2. A rendszer sebessége (ha leadunk telefonon, vagy személyesen egy rendelést, akkor ne kelljen ott állnunk 20 percig várva a rendszerre)
3. Online megjelenés esetén még más részek is szóba kerülhetnek.

Szóval igazából 2 lényeges dolog van, amire oda kell figyelnünk, amikor egy szoftver rendszert választunk (ugye ehhez még rengeteg egyéb tartozik). Én most csak az ügyfél szemszögét tartom fontosnak. Rengeteg olyan céggel találkoztam, akik viszonylag drága (akár több milliós) rendszerrel dolgoznak, de a kimenő számlájuk formátuma, elrendezése csúnya. Lehet, hogy a rendszer még tudná is a „szép” számla képet, de már arra nem volt pénz, hogy ezt ki is alakítsák (miközben az egész rendszer bekerülése, mondjuk 20-30 millió volt).

Ezért javaslom, hogy erre a két tényezőre fokozottan figyeljünk oda (bizonylatok külalakja, valamint a rendszer átlagos sebessége – ha ezzel az ügyfél szembesülhet) !!!….